2024. augusztus 12-én Eger városában tett séta keretében emlékeztünk meg a 100
éve elhunyt íróról, Bródy Sándorról.
Az emlékezést a szülőházánál kezdtük, ahol 1863. július 23-án született könyvtárunk
névadója. Az alábbiakban Tőzsér Istvánné igazgató asszony köszöntő beszédét adjuk közre:
„Környezetünk a múlt örökségét őrzi: az utcák, az épületek, amik körülvesznek
bennünket, olyan örökséget jelentenek, melyek megóvása és továbbörökítése rajtunk
álló feladat. Nem csak az épített örökség, hanem a kulturális örökség megőrzése is
ilyen feladat, emlekezvén azokra, akik ezt az épített környezetet megtöltötték
lélekkel: szerettel és gondoskodással, egymásra figyeléssel, a családi kötelékek
erősítésével, a hagyományok átadásával.
Hagyományaink és szokásaink életünket leginkább meghatározó olyan értékek,
melyek szerepe felbecsülhetetlen. Meghatározzák társadalmi szerepünket,
feladatainkat, és segítik beilleszkedésünket a mindennapokban és az ünnepi
alkalmak meghittségében. 
A hagyományok és az értékek folyamatos keresése-kutatása nem csak egyéni
sorsunkban meghatározóak. Szervezetek és intézmények alapvető feladatköre is
lehet mindez, hiszen a közgyűjtemények – a könyvtárak, múzeumok es levéltárak –
komoly felelősséget vállalnak az elődök által felhalmozott értékek megőrzéséért és
közvetítéséért, hozzáférhetővé, elérhetővé tételéért mindenki számára. Mindezt két
nagyon fontos irányelv szem előtt tartásával: felelősséggel és tisztelettel adjuk
tovább azt az örökséget, melyet elődeink ránk hagyományoztak.
Mi egriek tudatában vagyunk annak, hogy bárhol járunk az országban, mindenki
csodálkozással vegyes irigységgel tekint „egriségünkre”. Legendás történelme,
utcáinak barátságos hangulata, sokszínű kulturális élete Egert Magyarország egyik
legszerethetőbb városává teszi. Nemcsak a turisták és látogatók számára, hanem az
itt élő, dolgozó, alkotó emberek számára is.
Mik Eger legfontosabb humán értékei? Mi az, amit nap mint nap közvetítünk
kollégáink s munkánkon keresztül az egész város lakossága felé?
Elkötelezettség lakóhelyünk mellett.
Kötelesség és szorgalom.
Kreativitás és szaktudás.
Partnerség az értékek mentén.
Egernek olyan értékei és hagyományai vannak, melyek meghatározzák az itt élők
mindennapjait, a munkavégzést, kapcsolatainkat. Hinnünk kell abban, hogy sikerül
olyan feladatokat kitűznünk, amelyek összetartanak bennünket, olyan közösségeket
létrehoznunk, amelyek azonos célokért akarnak és tudnak is dolgozni. Olyan
szakmai és baráti közösségeket, melyek életünk minden részterületén kiválóan
helytállnak, s örömmel teszik a dolgukat. S különösen fontosak számunkra azok a
kapcsolatok, melyek igazi lokálpatrióta szemlélettel és akarattal segítik a közös
munkálkodást az egri kulturális hagyományok elismertségéért, a város közöségi
életében való jelenlétért, a helyi irodalmi értékek képviseletéért, közvetítéséért.
Egri diákként, tanárként és könyvtárosként nap mint nap azt éreztem, hogy
meghatározta az életünket a város hagyománytisztelete, történelmi öröksége.
Egy olyan örökség, mely benne van a szűk kis utcákban, a történelmi falakban, az
épített környezetünkben és szellemi-kulturális örökségünkben.”

A séta következő állomása a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium volt, ahol Bródy
Sándor két tanévet töltött 1874-től 1876-ig. Szerencsénkre ma is kézbe vehető az
iskola értesítője, mely könyvtárunkban olvasható, de elérhető digitálisan a
Hungaricana közgyűjteményi portálon is. Ebből kiderül, hogy a fiatal Bródy okos,
értelmes tanuló, de igen szeszélyes, rossz magaviseletű. Szépírásból, rajzból és
testgyakorlásból viszont jó jegyei voltak.
A Minaret tövében állva felidéztük a Bartakovics Béla Közösségi Házban 1955-től
működő Bródy Mozit, pontosabban a Bródy Mozgót. Az első vetítése 1955.
december 26-án, hétfőn volt, amikor is egy NDK-s vígjátékot vetítettek Nyári valcer
címmel.
A könyvtár épületénél felidéztük az 1988-as névadó ünnepséget, ahol megidéztük
előző igazgató asszonyunk Orosz Bertalanné Ibolya néni máig ható szavait:
„A múlt századvég üzenete a mostani korban is mennyire aktuális. Erről szól Bródy
életműve, szellemi hagyatéka. Ezzel a hagyatékkal vállalunk szellemi közösséget
amikor intézményünk felveszi Bródy Sándor nevét. A Megyei Könyvtár az elmúlt 36
esztendőben mindig is nyitott volt a kor új kihívásainak befogadására. Ezt szeretnénk
a továbbiakban is folytatni.”
Dr. Bartók Béla, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Új- és Jelenkori Történeti
Tanszékének egyetemi docense Móricz Zsigmond beszédét olvasta fel, mely Bródy
Sándor síremlékének avatásán hangzott el 1930-ban, Budapesten.
Sétánkat a Szmrecsányi Lajos Érsekkertben zártuk Varga Imre Gárdonyi Géza és
Bródy Sándor szobránál.