Tudtad, hogy az első újságos és a könyves verziónak is ugyanaz a cég, a Légrády Testvérek volt a kiadója? Ez azért lehet elsőre furcsa, mert abban az időben a legtöbb Gárdonyi-könyv a Singer és Wolfnernél jelent meg!

Az előző részben már említettük, hogy 1897-ben eredetileg a Singer és Wolfner kiadóval szerződött Gárdonyi „egy a törökkort felidéző kisregényre”. Ez nem meglepetés, hiszen a legtöbb Gárdonyi mű a századforduló környékén a Singer és Wolfnernél jelent meg, hasonlóan Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Ignotus vagy éppen Rákosi Viktor írásaihoz. „A kékszemű Dávidkáné” megjelenése után azonban ott volt a félbehagyott és az egyik kiadónál sem lekötött egri történet. A terjedelem egyre csak nőtt így a kisregény helyett egy kétrészes nagy történelmi regény született: „Az egri csillagok”.

A Singer és Wolfner kisregényeket és novellákat előtérbe helyező kiadói struktúrájába ez nem fért bele, nem úgy a Légrády Testvéreknél! A megegyezés szerint Légrády Imre novella áron fizette ki az egyes újságokban megjelent részeket (összesen 112 rész), így jelentős összeghez jutott Gárdonyi, amihez még hozzájött a könyves kiadás is. A korabeli Pesti Hírlap és a Légrády Testvérek kiadóhivatala – ahol az első „Az egri csillagokat” nyomtatták és kiadták – a mai V. kerületben, a Nyugati pályaudvar közelében, a Bajcsy-Zsilinszky utca 78. szám alatt található. A felújított épületnek ma Eiffel Palace a neve. 

Turay Zoltán