Tudtad, hogy Gárdonyi nem csak a regény szövegén, hanem a címen is sokat gondolkodott és változtatott? Ezek közül kettővel találkozhattunk az egyes könyvek borítóján, a címoldalán, illetve a gerincén? 

Nem elírás és nem nyomdahiba, amit a sorozatunk január 31-i bevezetőjében írtunk! Az 1901. január 31-én megjelent mű címe: Az egri csillagok. Ez a verzió online is olvasható digitalizált formában a summajatirom.hu helyismereti portálunkon. Az újságokban ilyen formában is írták: Az Egri csillagok. Ugyanez igaz a Pesti Hírlapban 1899/1900-ban megjelent 111+1 részre is. Az 1905-ös második és az 1909-es harmadik kiadásnál viszont már Egri csillagok volt a cím, ami egyébként már megjelent az 1901-es első kiadásnál is, de csak a rajzos védőborítónál, amit sokan beragasztottak a könyvbe. Hogy ne legyen egyértelmű a helyzet, az 1913-as negyedik kiadásnál mindkét verziót használták egy könyvön belül: a borítón és a gerincen Az egri csillagok, míg a címoldalon Egri csillagok felirat látható. Gárdonyi halála (1922) után, 1923-tól viszont már csak az Egri csillagok címet használják a magyar kiadásoknál. És akkor még nem is beszéltünk a korai, a mű születése közben papírra vetett ötletekről! Ezek a következők: 

1. Gergő diák.
2. Holdfogyatkozás.
3. Hol terem a magyar vitéz?
4. Török gyűrű.
5. Hold és a csillagok.

Ezen változatok közül kettő (2. és 3.) egy-egy rész címe lett a könyvben. A könyves-újságos verzió (Az egri csillagok/Egri csillagok) kiadott példányaival együtt így összesen 7 címváltozatról tudunk.

Újabb érdekesség, hogy a második verziót aztán angolul (Eclipse of the Crescent Moon) fel is használták címként a mű fordításánál, de ennek is megvolt a maga oka, hogy miért. 

A képen a mindkét címverziót felvonultató 1913-as magyar kiadás borítója, gerince és a címlapja látszik. Ez a könyv a Singer és Wolfner Kiadó úgynevezett “Tulipános-sorozatában” jelent meg. Lásd: Gárdonyi-művek borítói. (Forrás: Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjtemény)

Turay Zoltán