Tudtad, hogy a „Gárdonyi 100” programsorozathoz kapcsolódva – még 2022-ben – a Bródy Sándor Könyvtár tett egy olyan ígéretet, hogy begyűjti az összes megjelent Egri csillagok kiadványt, vagyis a magyar és az idegen nyelvű változatokat, képregényeket, diafilmeket is? A beszerzést komoly kutatómunka előzte meg, a munkával azóta sem álltunk le. Mára lényegében egy világméretű „kutatóhálózattal” dolgozunk együtt azért, hogy ez meg is valósuljon és lehetőség szerint a régi kiadásokat is beszerezzük! Egy biztos: továbbra is 24 idegen nyelvű fordításáról tudunk az Egri csillagoknak.

A finnek után most az észtek következnek! Gárdonyi „Történelmi trilógiáját” (Egri csillagok – 1901, Láthatatlan ember – 1902, Isten rabjai – 1908), illetve nagyregényeit elsőként az észtek olvashatták hiánytalanul. Ebben nagy szerepe volt egy viljandii lánygimnáziumi rajztanárnak, Ants Murakinnak, aki az első világháború idején a cári seregből (Észtország akkoriban az Orosz Birodalom része volt) került hadifogságba, majd az esztergomi gyűjtőtáborba. Az egyébként németül is jól beszélő festőművész tanárt Vikár Béla magyar etnográfus „emelte ki” a foglyok közül. Ants Murakin (1892-1975) olyan jól megtanult magyarul, hogy a 20-as, 30-as évektől szorgalmasan fordította Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Madách Imre, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond vagy éppen Gárdonyi Géza műveit. A regények közül 1929-ben a Láthatatlan ember, 32-ben az Isten rabjai. míg 58-ban az Egri csillagok is megjelent észt nyelven. Az első kettőt 1986-ban, egyben is kiadták, míg az Egri csillagok második kiadása 1993-ben jelent meg.

Ezek a könyvek – és további észt nyelven megjelent Gárdonyi kiadványok – már a Bródy Sándor Könyvtár tulajdonában vannak a tallinni Liszt Intézet munkatársainak jóvoltából, akik megkeresésünkre beszerezték ezeket a régi könyveket. Az első észt nyelvű antológiában (Ungari antologia), amiben két Gárdonyi-írás található, több mint 100 éves, hiszen még 1914-ben, a cári cenzúra által jóváhagyva jelent meg Tartuban. Köszönjük a segítséget! 😀

Turay Zoltán