A helyismereti munka érdekességei – különleges vendégek könyvtárunkban

A helyismereti munka érdekességei – különleges vendégek könyvtárunkban A Bródyban nem lepődünk meg, ha brazil vendég érkezik a Helyismeretbe! Az egyik délután épp az idei országos helyismereti konferencia időrendjét „fésültem össze” (ami majd nyáron éppen Egerben lesz), amikor két ifjú – középiskolás – hölgy tévedt a helyismeretbe. Köszöntem nekik, ők is nekem, majd kérdeztem, hogy miben segíthetek. Erre jött a válasz: „Csak nézelődünk!” Átsétálva a megyei épített örökségeket falmatricák segítségével (is) bemutató terembe hallottam, hogy angolra váltottak. Egyikük magyarázta, hogy mi merre található megemlítve, hogy melyiket látták korábban.  – Hoppá! Nézzük csak meg, a világ mely tájáról érkezett az angolul kommunikáló vendégünk! – gondoltam magamban és csatlakoztam hozzájuk, bekapcsolódva a beszélgetésbe. Kiderült, hogy két gárdonyis diákhoz van szerencsém, egyikük egri, a másikuk viszont brazíliai cserediák, aki olyan szépen köszönt magyarul, hogy észre sem vettem, hogy nem a magyar az anyanyelve! 😀 Isabela – röviden: Bela, de nem Béla! 😀 –  São Pauloból érkezett, az egyik felsőtárkányi osztálytársánál lakott és már csak néhány napja maradt Magyarországon, amikor Zitával ellátogattak a Bródyba. Amikor bedobtam, hogy „akkor egy igazi Paulistával van dolgom”, meg még néhány portugál szó előjött a dél-amerikai kapcsolataimnak (foci, utazás) köszönhetően, akkor igencsak meglepődött, hiszen nem tudhattam, hogy kivel találkozom, mégis egyből jöttek a portugál kifejezések. Akkor hirtelen eszembe jutott, hogy mutatok neki egy kis „hazait”! No, nem az egyébként nagyon finom sajtos brazil bucira (pão de queijo) kell gondolni. Egy könyvtárban máshogy „finomkodunk”!  Átmentünk a helyismeret szépirodalmi műveket tartalmazó termébe, ahol a spéci idegennyelvű Gárdonyi-gyűjteményünkhöz vezettem. Biztattam, hogy nézze csak át ezt a részt, mert szerintem itt talál majd portugál nyelvű sőt, Brazíliában kiadott (nekünk egyelőre csak ilyen van) könyveket is. Amikor odaért a megfelelő helyre és látta, hogy nem is egy, hanem hat (6) ilyen kiadványunk van, ráadásul elég régiek és nem egy São Pauloban lett kiadva, akkor nagyon elcsodálkozott. Több mint 10 ezer kilométerre a szülővárosától és országától bemegy egy könyvtárba és ott magától értetődően elővesznek pl. 70 éves brazil kiadású könyveket, amelyek itt nagy becsben vannak, mert Gárdonyi-fordítások találhatók benne! ;D   Kíváncsian olvasta, hogy mindegyikben adományozói bejegyzés van, ami mind São Paulo-i és Schiffer Bakocs Ilona – Schiffer Janóval együtt – szignózta. Elmeséltem, hogy Ilona földink, gyöngyösi, ahogy azt egy korábbi bejegyzésben már megírtam, „a Vak Bottyánban végzett, gyermekkorától imádta a vasutat, így talán nem is olyan meglepő, hogy Brazíliába kikerülve elismert tervező mérnök lett, akiben Dél-Amerika legnagyobb nagyvárosi vasúti közlekedési hálózatának (Metrô de São Paulo” és a „Companhia Paulista de Trens Metropolitanos) egyik vezető tervezőjét tisztelhetjük.” Vagyis, ha Isabela legközelebb São Pauloban metrózik, akkor gondoljon Magyarországra, Gyöngyösre, Egerre, a Bródy Könyvtárra, ránk.  A kör bezárult. Tényleg kicsi a föld! (és a helyismereti munkához pedig elengedhetetlen, hogy ismerjük a brazil labdarúgó bajnokság csapatait is, de a São Paulo-iakat mindenképpen) ;D Obrigado pela visita, Isabela! Bizonyságul, hogy Isabela nem álmodta ezeket az infókat, még lőttünk egy könyves szelfit az egyik Rónai Pál/Paolo Rónai fordította könyvvel, illetve be is rakunk most néhány képet a brazil kiadású portugál nyelvű, Gárdonyi-gyűjteményünkből és Schiffer Bakocs Ilonáról is, akinek mindezt köszönhetjük.   Hasznos linkek: Isabela Instagramja itt érhető el, Zita Facebook profilja pedig itt található.  Turay Zoltán Központi Könyvtár

Ovifoci – Az egri Plútó SE története​

Ovifoci – Az egri Plútó SE története Először is néhány szó a Plútó SE-ről. A kezdeményezés motorja a kezdetektől, vagyis 1999-től a híranyagban is megszólaló Horváth Tamás, aki az 1980-as évek végén a Tatabányai Bányász színeiben még az élvonalban is bemutatkozott, míg Egerben az FC Eger-Egertej tagjaként az NB II-ben szerepelt. A felvétel idején – az akkori csapattárs Márton Attilával együtt – az óvodás korosztálytól kezdték az építkezést és a 7-es iskola tornatermében kaptak edzési lehetőséget. Azóta a Plútó Gyermekfoci SE különböző korosztályú csapatai nagyon sok sikert értek el hazai és nemzetközi tornákon. Ez a felvétel pont a kezdeteket, az első óvodás csoportot mutatja be.    A kezdetekben készült videó megtekinthető helyismereti portálunkon: A folytatásban pedig a 2000. februárjában felvett anyag helyszínéről. A korábbi Lajosvárosi Római Katolikus Általános Iskoláról, a háború utáni 7-es iskoláról, annak tornaterméről van szó.  Az iskola a mai Aradi-Kolozsvári-Déva utcák által közrezárt területen állt, egészen az elbontásig, 2005-ig. Majdnem 20 évig nem történt semmi a területen. Most éppen egy lakópark épül a helyén. Na de, milyen volt régen ez az iskola? 1944. februárjában kapott az épület használati engedélyt, szeptemberben indult az új tanév, hogy aztán néhány hónap múlva az átvonuló front miatt a négyből már csak két tantermet tudtak használni a gyerekek és a tanítók. A háború után bővítések és átalakítások követték egymást, de a kiépülő lajosvárosi lakótelepek miatt kevés volt a férőhely, ezért tervbe vették egy újabb, modern iskola építését, ami nem messze a 7-estől, az 1981/82-as tanévben nyitotta meg kapuit. Ez lett a 8-as (Piros) iskola, a mai Hunyadi. Erre még „rátett egy lapáttal” az Ifjúság úti 13-as sz. Általános Iskola felépítése és átadása 1984-ben, bár ezt kezdetben a Bornemissza és a 8-as használta egészen addig, amíg 1992-ben a Szilágyi Gimnáziumot ki nem költöztették ide a Kossuth Lajos utcai épületből.       1993/94-től a 8-as tagiskolája lett a 7-es, vagyis itt csak alsó tagozatos oktatás folyt. Egészen a 2005-ös bontásig. Vagyis 61 évig állt az általános iskolai tanítás szolgálatában a 7-es suli. Forrás:  Balázsné Fodor Edina: Lajosváros története  és saját kútfő 😀  Turay Zoltán Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz

„Egy mondat és sok kérdés” 4. rész

„Egy mondat és sok kérdés” 4. rész Tudtad, hogy eredetileg 111 részre lett bontva az újságban a szöveg, de az egyiket rosszul tördelték, így azt meg kellett ismételni, vagyis végül 112 részben „debütált” a regény az olvasók előtt? A könyvnek szánt regények úgynevezett „0. kiadású”, újságos megjelenése a 19-20. század fordulóján arra is ösztönözte az írókat, hogy – lehetőleg – rövid, pörgős, akciódús részek legyenek egy-egy ilyen lapon, ami rendszerint 3 hasáb megtöltését jelentette. Elég felütni a könyvet, hogy ellenőrizzük, Gárdonyi is az öt részen belül több mint 20, vagy akár 30 fejezetre is bontotta a cselekményt. Ez kifejezetten jól jött az újságos verzió tördelésénél. Így előzetesen 111 részre osztották a regényt, mégis 112 folytatást számlálhat össze az, aki mindet összegyűjti. Ugyanis 1900. április 16-án, a 80. résznél közbeszólt a „nyomda ördöge”, méghozzá a szedőknél! Egy hasáb kimaradt, ezért másnap 80*) jelzéssel újra, immár hiánytalanul kijött ez a rész. A kiadó a lap alján tájékoztatta az olvasókat az ismétlés okáról. Ezt a mellékelt képen külön ki is emeltük. A Bródy Sándor Könyvtár, a Helyismeret munkatársai egyébként vették a fáradságot és egyenként lementették – ahol kellett, külön beszerezték – ezeket a részeket. Vagyis nálunk megvan a teljes “0. verzió” (beleértve a tévnyomatot is)  elektronikus formában. Ennek is köszönhető például a pontos, 111+1 részes adat, ami nem minden tanulmányban, cikkben szerepel ilyen formában. Több helyen szondázva az újságban megjelent szöveget, úgy tűnik, ez a 0. verzió megegyezik az első könyves kiadásban (1901) olvasható változattal. De erről majd a következő részekben bővebben is lesz szó… A Pesti Hírlap szedőterméről szóló cikk olvasható az Arcanum Újságokban. Turay Zoltán Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz

„Egy mondat és sok kérdés” 3. rész

„Egy mondat és sok kérdés” 3. rész Tudtad, hogy a könyves megjelenést megelőzően – a kor szokásainak megfelelően – a regényt a Pesti Hírlapban először folytatásokban közölték 1899. december 24. és 1900. április 21. között? A Légrády Testvérek – Károly és Tivadar – kiadóhivatala és a Pesti Hírlap jó választás volt a könyves kiadás előtti újságos verzió megjelentetésére, ami abban az időben bevett szokás volt irodalmi körökben. Légrády Károly (1834-1903) Az 1879-ben indult független lap a századfordulóra átlépte a 35 ezres példányszámot. Már a kezdetektől rendszeresen megjelentek kisebb regények, novellák az újságban. Gárdonyi előtt és után olyan írók, mint például Émile Zola, Alexandre Dumas, Dosztojevszkij, Charles Dickens, Guy Maupassant, Mark Twain vagy éppen Verne Gyula egyes művei is nemegyszer sorozatként itt debütáltak a magyar olvasók előtt. Ezek az írások 1880. július 2-tól kezdve a Regény-csarnok rovatban jelentek meg, általában egy oldalon, három hasábban. Az újdonságokat már jó előre beharangozták, utána pedig általában fél évvel később kijött könyvben is. Egy-egy népszerűbb írást kivonatos formában is megjelentették, ha valaki lemaradt az első részekről. Érdekesség, hogy a szokásokkal ellentétben az 1899. december 24-i karácsonyi számban még ment az előző sorozat (Boleszláv Mihajlovics Markevics: Lina hercegnő) is, amikor – jó érzékkel – el-, illetve ráindították Az egri csillagokat. Így a Regény-csarnok a szokásoktól eltérően ekkor két folytatásos sorozattal ment, ahogy azt a címlapon is jelezték.  A Pesti Hírlap expediálásáról és a háttérmunkálatokról szóló cikk olvasható az Arcanum Újságokban. Ha valaki mai fejjel “nem tudja hová tenni” B. M. Markevicset (Болеслав Михайлович Маркевич, 1822-1884), az nem a véletlen műve. Az 1800-as évek második felének konzervatív orosz írói közé tartozott. Főleg a Moszkovszkije Vjedomosztyi (Moszkvai hirek) és a Russzkij Vjesztnyik (Orosz híradó) című újságokban írt. Innen is vett át írásokat a Pesti Hírlap. Ez egyben jó példa arra, hogy a ma ismert nagy nevek mellett nagyon sok, a mai olvasónak ismeretlenül hangzó – akkoriban ismert – író műveit is el lehet ezekben a régi újságokban olvasni. Ekkor mindent, vagyis a külföldi írók nevét is “magyarították”, ezért ne lepődj meg, ha Dumas Sándor, Boussenard Lajos, Dickens Károly, Montépin Xavér, Dosztojevszki Tivadar, stb. neve, mint szerző tűnik fel egy-egy írásnál.     Turay Zoltán Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz

Folyóiratvásár a Központi Könyvtárban

Folyóiratvásár a központi könyvtárban Kedvenc olvasmányaid közé tartozik a Nők Lapja, a Galmour vagy a Hot! magazin? Látogass el Központi Könyvtárunkba és válogass a tavalyi év folyóirat kínálatából! Frissítsd újabb darabokkal olvasmányaidat, lapozgass folyóirataink között, és vidd haza 100 Ft-os darabáron a 2024-es újságokat! Várunk 2025. február 17-22. között (hétfőtől-szombatig) nyitvatartási időben! Központi Könyvtár

Jégfarsang az Olajbányász-sportpályán

Jégfarsang az egri Olajbányász-sportpályán Emlékszel a jégfarsangra a Lajosvárosban? Esetleg ott voltál? 12 évvel ezelőtt, 2003. február 8-án Jégfarsangot tartottak az egri Olajbányász-sportpályán, a Lajosvárosban. A rendezvényt a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont szervezte kicsik és nagyok legnagyobb örömére. A jégen ügyességi feladatokat lehetett teljesíteni és  jelmezversenyt is hirdettek, valamint a programot jégdiszkó zárta. Helyismereti portálunkon az alábbi EgerTV által készített videót nézhetitek meg az eseményről:  A felhívás a farsangra a Heves Megyei Hírlap 2003-as számában olvasható az Arcanum Újságok adatbázisában.  Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz

Lenkey János kegyeleti emléktúra

Lenkey János kegyeleti emléktúra résztvevői a Bródyban A Füzesabonyi Természetbarát Egyesület a Heves Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen kegyeleti emléktúrát szervezett Egerbe Lenkey János (1807-1850) honvédtábornok tiszteletére. A megyei résztvevőkhöz a budapesti Kinizsi Természetbarát Egyesület tagjai is szép számmal csatlakoztak, így több mint 40 fő vett részt a 8 km-es városi túrán.  Az útvonal: Eger vasútállomás – Szmrecsányi Lajos érsekkert (2024. az év fája) – Megyeháza, Fazola Henrik kovácsolt kapu – Nagypréposti palota – Zalár József utca – Lenkey tér – Széchenyi út – Lenkey tábornok szülőháza /Szabadság Háza/ – Kisboldogasszony temető, Lenkey János tábornok sírja – Hatvanasezred út – Szépasszony-völgy – Vasútállomás. A túra elején – mint 1848/49-es egri helyszín – felkeresték a Nagypréposti palotát, a mai Bródy Sándor Könyvtár központi épületét, ahonnan 1849. február 26-án a Lévai Sándor kanonoknál elköltött ebédet követően Dembinszky Henrik, a magyar seregek akkori főparancsnoka és Görgei Artúr hadtestparancsnok együtt indultak a kápolnai csatába. Munkatársunk, Turay Zoltán, helyismereti könyvtáros fogadta a vendégeket és az emeleten, a régi ebédlő helyszínén idézte fel a 176 évvel ezelőtti eseményeket, majd a könyvtár előtt emlékszalagot helyeztek el a túra résztvevői az emléktáblánál.    Központi Könyvtár

Mi volt a neve a mai Tárkányi Béla utcának 1876-ban?

Mi volt a neve a mai Tárkányi Béla utcának 1876-ban? Erre van egy jó történetünk, egy fogadás, ami a belvárosban játszódott 1876. február első hetében, esetleg január végén. Az esetről az Eger című hetilap adott tudósítást, amelyben beszámolnak arról, hogy a Kaszinóban (ma – még – a Kepes Intézetnek ad helyet az épület a Széchenyi utcán) “tisztes, komoly férfiak barátságos összejövete” zajlik rendszerint, ám ez néha igen érdekes mozzanatokat is tartalmaz. Egy ügyvéd úr különleges “hazatalálásának?” kapcsán nyerünk betekintést az utcák egykori neveibe, így megtudhatjuk például azt is, hogy mi is volt a mai Tárkányi Béla utcának a korabeli elnevezése.  Segítségképpen mi is végigmentünk az útvonalon – persze, nem bekötött, hanem nyitott szemmel – és ahol tudjuk, meg is mutatjuk az említett épületek mai, illetve korabeli kinézetét. Ne feledjük: majdnem 150 évvel ezelőtt járjuk Eger utcáit! Eger Hetilap – 1876. február 10-i számban olvasható a cikk. Segítség a szövegben található, ma már idegennek tűnő kifejezésekhez, illetve feloldunk néhány régi utcanevet, rövidítést. Az régi utca nevek mai megfelelőinek megtalálást segíti a Beszélő utcanevek weboldal, ahol ABC-rendben böngészhetünk. Vigyázat! Nincs minden utca, illetve ház feltüntetve ezen a webhelyen.  Egri ó-casino: a sokak által Ifjúsági Házként, ma Kepes Központként ismert épület a Széchenyi utcán. Az ominózus fogadás a földszinten kialakított étteremben történt. Petroleur, petroleuse (franc., ejtsd: -lőr, -lőz): ezzel a névvel illették legelőször azokat az anarkistákat, akik 1871. a Tuileriák palotáját, a városházát és sok más középületet petroleummal fölgyujtották. P. általában véve a gyujtogatásra és gyilkolásra képes fanatikus egyének. = 1871-es francia forradalmár (Pallas nagy lexikona) Commune: közösség -> itt társalgás, szórakozás céljából összegyűlt hasonló társadalmi helyzetű emberek csoportja (lásd: ügyvédek) „egri commune” elnöke: G.F. ügyvéd = Galambos Fülöp uradalmi (papnöveldei) ügyvéd, a társaság doyenje (=egy testület – főleg diplomáciai testület – legidősebb vagy rangidős tagja, s ennél fogva tiszteletbeli elöljárója) G.F.-t 1877-ben, 1 évvel később nyugdíjazták. Magnum áldomás: magnum aldamas fecerunt, azaz (magnum áldomás) ‘nagy áldomást tettek’ (Anonymus: Gesta Hungarorum), ill.  [= nagy lakomát csaptak]. G.G.: a fogadás „szenvedő fele”, aki bekötött szemmel megpróbált hazamenni a Széchenyi utcából a Sóház utcába: Gáspárdy Géza ügyvéd. P.B.: a fogadás kételkedő fele – Petravich Bertalan ügyvéd vagy Pásztor Bertalan ügyvéd (utóbbi 1876-ban került Egerbe), vagyis nagy valószínűséggel az Ó-Kaszinó Egyesület későbbi elnökéről, Petravich Bertalanról lesz szó. Sebészi bandage: sebészi bandázs = sebészi kötés, kötszer Alapítványi új bérház: a Széchenyi utca 2. szám alatti ház, alsó részén ma az OTP található. Akkoriban tényleg új volt, hiszen 1874-ben költözhettek be a földszintre az első üzletek, irodák, míg az emeletre a lakásbérlők. Káptalan-utca: a mai Kossuth Lajos utca. Börtön-utca: a mai Tárkányi Béla utca, melynek névadója a 3. számú ház, ahol a Megyeháza udvarán felépült börtön előtt az itteni tömlöcben tartották a vármegyei rabokat. Korona Hotel: a mai Park Hotel épülete. A fogadás során bejárt, és nem teljesített útvonalakat egy 1887-es Habsburg kataszteri térkép alapján készítettük, amely az Arcanum Térképek adatbázisában érhető el.  Térkép a bejárt és nem teljesített útvonalakhoz:  Ahogyan a térképen is látható, az akkori Börtön utca (tehát a mai Tárkányi Béla utca) sarkáig még jó irányba haladt az úriember, itt azonban elbizonytalanodott és feladta a hazavezető út keresését. Az utca az egykori megyei börtönről kapta elnevezését, amely a Tárkányi utca 3. szám alatt álló épületben működött a 18. században.  Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz

„Egy mondat és sok kérdés” 2. rész

A mai napon, de 124 évvel ezelőtt, vagyis 1901. január 31-én jelent meg hivatalosan a könyvárusok polcain.

Milyen források találhatóak Parádóhután?

A Parádóhután található Clarissa-csevice és a Tóberki-csevice ekkorra már országos, sőt világhírűvé tette a települést és ennek köszönhetően fejlődés indult meg.