“Egy mondat és sok kérdés” 8. rész
“Egy mondat és sok kérdés” 8. rész Tudtad, hogy 1897-ben eredetileg a Singer és Wolfner Kiadóval szerződött le Gárdonyi egy a „törökkort felidéző regényre” és ez lett volna az Egri csillagok, de nehezen haladt az írással, így született meg helyette „A kékszemű Dávidkáné” (később már csak egyszerűen “Dávidkáné”) története? A sokfelé, vagyis több kiadónak, újságnak is dolgozó Gárdonyi Géza 1897. október 30-án szerződést írt alá a Singer és Wolfner kiadóval egy a „törökkort felidéző regényre”. Ez lett volna a későbbi (Az) Egri csillagok, de a téma olyan szerteágazó és kezdetben nehezen megfogható volt az író számára, hogy nem a megszokott módon haladt az írás. Egy hónap után elakadt vele. A közlésre kész (vagyis az „Új Idők” újságban megjelenő) első verzió határideje 1898 közepe volt, így kellett valamiféle menekülő írás. A korszak maradt, de végül egy nagykőrösi boszorkányper lett a török kort megidéző kisregénynek az alapja. Ezen kívül létezik egy önéletrajzi szál is benne. Gárdonyi gyermekkori szerelmét haszonleső szülei egy Dávidka nevű módos paraszthoz kényszerítették, vagyis a történelmi és az önéletrajzi szál összegyúrásából született meg „A kékszemű Dávidkáné”, amit sok helyen ma is, mint az Egri csillagok „mellékterméke” írnak le. A szerződést ezzel teljesítette Gárdonyi, így több idő – plusz egy év – maradt az aprólékosabb munkát kívánó első nagy történelmi regényére, az Egri csillagokra. Érdekesség, hogy “A kékszemű Dávidkáné”, mint cím csak a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők újságban, illetve az első könyves kiadás idején (1899) jelent meg. A Singer és Wolfner 1907-es második kiadásától kezdve mind a mai napig már egyszerűen csak “Dávidkáné” szerepel a borítón és a címlapon. Egy meglepő kivétel azért még akadt: a Dante egy kiadás erejéig, 1942-ben visszatért az eredeti címhez. Turay Zoltán Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz
Rendhagyó húsvéti üdvözlet
Húsvéti üdvözlet a múltból A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Hungaricana közgyűjteményi portál: Húsvét vasárnapján a templom előtt [Gyöngyöspata] A húsvéti ünnepkör minden napját átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Húsvéthétfőn is sok népszokás él, úgymint a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, amely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. A locsolkodáshoz kapcsolódóan bizonyára mindenki fel tud idézni egy emlékezetes locsolkodóverset. Ajánlunk most mi is pár gyöngyszemet, melyeket a Homa János által szerkesztett Ma van húsvét napja : locsolkodóversek és régi képeslapok című könyvből válogattunk. A kötet kölcsönözhető könyvtárunkból. Bízunk benne, hogy mindenki talál kedvére valót, és talán el is mondja azt húsvét másodnapján. Ajtó mögött állok, Piros tojást várok. Ha nem adtok, lányok, Estig is itt állok! Kikeleti hajnal ébresztett föl engem, Rózsavizet szedni tündérkertbe mentem. Harmatban is jártam,kisbárányt is láttam, Ezt neked hoztam, azt neked szántam. Mondókámnak vége, adsz-e tojást érte? Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi! Harangoznak húsvétra, Leszakadt a tyúklétra. Kezdődik a locsolás, Nekem is jut egy tojás! A húvséti népszokásokról, valamint a különböző tájegységeken gyűjtőtt rigmusokról olvashatunk az Arcum kézikönyvtárában található Magyar Néprajz elektronikus oldalain. A húsvét elmaradhatatlan része volt egykor a képeslapok, üdvözlőlapok küldése. A Zempléni Múzeum képeslap gyűjteményében olyan fantasztikus lapokat böngészhetünk, amelyek között több ismerős lehet. Választottunk mi is néhányat, melyekkel kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak! Központi Könyvtár
Milyen épületek voltak, milyen szervezetek működtek az egri Vasút utcai – Állomás téri átépítés alatt álló területen?
Milyen épületek voltak, milyen szervezetek működtek a Vasút utcai – Állomás téri átépítés alatt álló területen? Az Egervin felszámolásával (1990-es évek) a borkombinát Állomás téri telephelye is lassan az enyészeté lett. Az üres raktárépületek és pincehelyiségek sokáig álltak még, aztán fokozatosan lebontották őket és évekig maradt a füves, cserjés betontörmelékkel teli terület. Egészen mostanáig. Ha igazak a hírek, akkor az egyik élelmiszer áruházlánc nyit itt egy több mint 1000 m2 hasznos alapterületű bevásárló központot. Kellett már a változás, kíváncsian várjuk a 2026 közepére ígért átadást. Addig is kutakodjunk egy kicsit, mi minden volt ezen a Szeszfőzde -. Deák Ferenc – Vasút utcák által közrefogott területen. Az eredetileg üres, beépítetlen, kaszálónak használt tér a vasút megérkezésével nyert új értelmet. Az Eger – Füzesabony szakaszt 1872. november 3-án adták át a nyilvános forgalomnak. Addigra megépült az indóház (vasútállomás fogadó épülete) és néhány raktár. A továbbiakról leginkább a Szeszfőzde utca elnevezés mond a legtöbbet, hiszen nem sokkal később itt létesült a központi szövetkezeti szeszfőzde – amiről a területet északról határoló Szeszfőzde utca is “árulkodik”. A vasúti és közúti szállítás összekapcsolása fontos indok volt az üzem telepítésénél. A keleti, vasút felőli oldalt alápincézték. Ezt a mostani építkezésnél is lehet – még – látni. Itt egy iparvágány futott be az állomásról a telek oldalához. Ma itt lehet az Állomás térről a Raktár utcára átbiciklizni, illetve sétálni. A második világháború után a terület nagy része maradt a “szeszfőzés” birodalma, illetve az időközben létrejött és különböző elnevezések alatt futó borkombinát telephelye (benne mintabolttal), üdítőitalok (pl. Márka) palackozója lett. A mai Deák Ferenc utca (akkori Lenin út) felőli oldalon más cégek is nyertek elhelyezést. Így egy ideig itt volt a MÁVAUT székhelye, irodaháza, később pedig, a rendszerváltásnál a Grafotip költözött be ebbe az épületbe, amihez egy hosszú irodasor is tartozott. Sajnos, a terület ikonikus trafikjáról, Kozma bácsi – majd néni – kis bódéjáról, ami a MÁVAUT-os épület előtt állt, nem találtam képet, pedig sokáig ez is elmaradhatatlan része volt életünknek, a maga újságjaival, apró mütyürjeivel, rágókkal, csokikkal, műanyag katonákkal, no meg dohánytermékekkel, stb. https://opac3.summajatirom.hu/hu/record/-/record/VID-2546 Ennek a 2000-es TV Eger híradós anyagnak az elején mindössze 4 másodpercig láthatjuk kívülről a Grafotip székházat (az 1949-es képhez képest közben egy földszintes lépcsőház épült elé), mellette jobbra, egy kicsit “belóg a képbe” a trafik bal oldala is. A Grafotip székháza a 2011-es Google Térkép nézeten még látható, azonban ezután már hűlt helyét találjuk csak a későbbi felvételeken. Bárkinek bármilyen kiegészíteni valója van, ne tartsa magában. Pláne, ha lenne egy Kozma bácsi trafik fotó! Turay Zoltán Képgalériánkban az egykori állapotokat láthatjuk az 1950-60-as évekből származó fotókon, illetve a mai 2025. áprilisi „üres” területet vehetjük szemügyre több szögből. Az új fotókat Turay Zoltán készítette. Vasút utca – Állomás tér átépítés Eger 2025.04.02-ai állapot Vasút utca – Állomás tér átépítés Eger 2025.04.02-ai állapot Vasút utca – Állomás tér átépítés Eger 2025.04.02-ai állapot Vasút utca – Állomás tér átépítés Eger 2025.04.02-ai állapot Vasút utca – Állomás tér átépítés Eger 2025.04.02-ai állapot Deák Ferenc utca – Vasút utca sarok, MÁVAUT központ. Év 1949 Fortepan / Képszám 79843 Deák Ferenc utca – Vasút utca sarok, MÁVAUT központ. Év 1949 Fortepan / Képszám 79844 Vasút utca 1., MÁVAUT központ. Év 1964 Fortepan / Képszám 97022 Vasútállomás. Év 1961 Fortepan / Képszám 140141 Központi Könyvtár
“Egy mondat és sok kérdés” 7. rész
“Egy mondat és sok kérdés” 7. rész Tudtad, hogy Gárdonyi nem csak a regény szövegén, hanem a címen is sokat gondolkodott és változtatott? Ezek közül kettővel találkozhattunk az egyes könyvek borítóján, a címoldalán, illetve a gerincén? Nem elírás és nem nyomdahiba, amit a sorozatunk január 31-i bevezetőjében írtunk! Az 1901. január 31-én megjelent mű címe: Az egri csillagok. Ez a verzió online is olvasható digitalizált formában a summajatirom.hu helyismereti portálunkon. Az újságokban ilyen formában is írták: Az Egri csillagok. Ugyanez igaz a Pesti Hírlapban 1899/1900-ban megjelent 111+1 részre is. Az 1905-ös második és az 1909-es harmadik kiadásnál viszont már Egri csillagok volt a cím, ami egyébként már megjelent az 1901-es első kiadásnál is, de csak a rajzos védőborítónál, amit sokan beragasztottak a könyvbe. Hogy ne legyen egyértelmű a helyzet, az 1913-as negyedik kiadásnál mindkét verziót használták egy könyvön belül: a borítón és a gerincen Az egri csillagok, míg a címoldalon Egri csillagok felirat látható. Gárdonyi halála (1922) után, 1923-tól viszont már csak az Egri csillagok címet használják a magyar kiadásoknál. És akkor még nem is beszéltünk a korai, a mű születése közben papírra vetett ötletekről! Ezek a következők: Gergő diák. Holdfogyatkozás. Hol terem a magyar vitéz? Török gyűrű. Hold és a csillagok. Ezen változatok közül kettő (2. és 3.) egy-egy rész címe lett a könyvben. A könyves-újságos verzió (Az egri csillagok/Egri csillagok) kiadott példányaival együtt így összesen 7 címváltozatról tudunk. Újabb érdekesség, hogy a második verziót aztán angolul (Eclipse of the Crescent Moon) fel is használták címként a mű fordításánál, de ennek is megvolt a maga oka, hogy miért. A képen a mindkét címverziót felvonultató 1913-as magyar kiadás borítója, gerince és a címlapja látszik. Ez a könyv a Singer és Wolfner Kiadó úgynevezett “Tulipános-sorozatában” jelent meg. Lásd: Gárdonyi-művek borítói. (Forrás: Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjtemény) Turay Zoltán Központi Könyvtár
Csak 1 kattintás – Old Boys-gála ’99 öregfiúk labdarúgó torna
Csak 1 kattintás – Old Boys-gála ’99 öregfiúk labdarúgó torna 1999. március 25-én, csütörtökön az egri Városi Stadionban járunk a TV Eger felvételeinek segítségével. A 70-es és 80-as évek régi Egri Dózsa, Egri Spartacus és Eger SE, illetve legjobb megyei játékosiank részvételével tartottak ekkor egy négycsapatos (Eger I., Eger II, Egri Spartacus, Megyei válogatott) öregfiúk tornát. A stadionból a városi televízió (EgerTV) készített összefoglalót, amely a helyismereti portálunkon megtekinthető. A felvételen a hajdani edzők közül megszólaltatott Bánkúti Lászlón (Egri Dózsa, Eger SE) kívül feltűnik a kapuban Csank János, a mezőnyben többek között Zsidai, Galántai, Lengyel, Móricz és a többiek. Közülük sokan tevékeny részesei voltak az egri labdarúgás első NB I-es éveinek (1969, 1971-72, 1984-85, 1986-87). A szervezést a később is örökmozgó Szabó András „Zsuzsi” vállalta. A baráti találkozó a zöld gyep után délután az „Express étteremben”, terített asztal és számtalan anekdota mellett zárult. „Jó volt újra látni a régieket!” Az esemény beharangozója a Heves Megyei Hírlap 1999. március 25-én jelent meg, amely olvasható az Arcanum Újságokban. Hogy lesz-e hasonló rendezvény a későbbiekben – és ezzel párhuzamosan lesz-e még NB I-es labdarúgó csapata Egernek? Hm? Nos, ennek megválaszolását Önökre bízzuk… Turay Zoltán Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz
“Egy mondat és sok kérdés” 6. rész
“Egy mondat és sok kérdés” 6. rész Tudtad, hogy nagyon gyorsan utat talált “Az egri csillagok” az iskolai könyvtárakba, majd 1910-től több tanítóképzőben is már kötelező olvasmány volt a majdani tanárok, tanítók számára, ezzel is megalapozva a későbbi gimnáziumi, reáliskolai kötelező olvasmány státuszát a műnek? Az előző részben taglalt újságos reklámoknak meglett az eredménye. Jó példa erre, ha megnézzük az 1901 nyarán kiadott iskolai értesítőket. Látszik, hogy a középfokú iskolák a saját intézményi könyvtáraikat elkezdték feltölteni “Az egri csillagokkal”. Volt ahol csak egy, de olyan is előfordult, hogy több példányt is rendeltek az iskolai vagy éppen a tanári könyvtár számára: 1901-ben 10, 1902-ben ismét 10, 1903-ban a Péczely-díj után 13, 1904-ben is 13 iskolát találtam és ez minden évben egyre csak növekedett, ami fokozatosan növekvő bevételt jelentett a Kiadónak. A könyv szövegének állandó javítására – erről később még lesz szó – az is ösztönözte Gárdonyit, hogy már életében kötelező olvasmány lett “Az egri csillagok” először a majdani tanárok, vagyis a kántortanítók és tanítóképezdei növendékek körében (1910-től), majd a középfokú oktatásban résztvevő gyerekeknek. Egerben a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban (akkori nevén a Cisterci rend egri Katholikus Főgymnaziuma) már 1901-ben láthatóak a beszerzések, valamint a Dobó István Gimnáziumban (akkori nevén az egri Magyar Királyi Állami Főreáliskola) pedig 1903-ban történt az első kötetek írásos számbavétele. Az Arcanum Újságok adatbázisában több ezer iskolai értesítőben kutathatunk országszerte. Az iskolai értesítők településenként rendezve és akár térképes nézetben is böngészhetők. Amennyiben szeretne teljeskörű betekintést nyerni az adatbázis találataiba kérjen hozzáférést kollégáinktól. Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz
Az egri Más Klub története
Az egri Más Klub története “ZENEI KLUB. Pénteken este 6 órától [1989. március 11.] MÁS címmel alternatív zenei klub indul Egerben, az Ifjúsági Házban. Az ismerkedés mellett a Toy Dolls együttes videóját is megnézhetik az érdeklődő fiatalok.” – Ezzel a szöveggel jelenet meg a Népújság 1989. március 9. számában a MÁS első klubfoglalkozására való felhívás. Az Ifi Házban (mai Kepes Központ) 6 éven át működött a klub, amikor is 1995. szeptember 8-án megnyílik az új Más-klub Egerben, a Széchenyi utca 57-ben, a Vitkovics-ház szomszédságában, a föld alatt. Többéves előkészítő munka eredményeként a város önkormányzata ingyen rendelkezésre bocsátott egy üresen álló, 370 nm-es pincerendszert, sőt vállalta a közművesítés és az átalakítások költségeit. A technikai felszerelések jó részét a Soros Alapítvány támogatásából vásárolták meg, a programokhoz szükséges pénz java részét is tőlük kapták a kezdeti időkben. Az Egri Alternatív Kulturális Egyesület azt a feladatot tűzte maga elé, hogy olyan (szub)kultúr- centrumot működtet,ahol a fiatalok a szórakozási lehetőségeken is túl oktatási programokban vehetnek részt, s ahol az eluralkodó negatív jelenségekre választ találhatnak. Forrás: Heves Megyei Hírlap 1995. szeptember 1.: Egri alternatívok a föld alatt Forrás: Heves Megyei Hírlap 1995. szeptember 8.: Ma nyílik a MÁS-klub A helyismereti portálunkon látható 1999-es videóban harmadjára nyerték el az év klubja díjat, és emelett számos elismerést tudhattak magukénak addig is és a későbbiekben is. 1999-es interjú Juhász Mihállyal, a summajatirom.hu oldalon. A MÁS Klub (2002-től Egal Klub) 16 éves működése alatt számos olyan kaput nyitott meg az odalátogatók számára, amely sehol máshol nem volt elérhető ennyire nyitott, komplex, sokszínű formában. A programok változatossága több generáció képviselőit is megszólította, számos jótékonysági rendezvényt is befogadtak, szerveztek. A helyi zenekaroknak lehetőséget biztosítottak a bemutatkozásra, és nem csak a zenészek, hanem a képzőművészetben alkotók is kiállítóteret kaphattak. Hogy csak néhányat említsünk az évek során megszámlálhatatlanul sok fellépő közül: Balaton, Quimby, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Hiperkarma, bëlga, Pál Utcai Fiúk, Heaven Street Seven, Kimnowak, Másfél, Korai Öröm, Alvin és a Mókusok, Junkies, Macskanadrág, Prosectura, Hétköznapi Csalódások, Dj Palotai, Kerekes Band, Polly is Dead, Gajdos, Pótkerék, Ápolók, Social Free Face, Virus …a lista végeláthatatlan. Egy 1997-es szórólapon olvasható a klub összefoglaló filozófiája arról, miként is csinálták ők és látható, hogy mennyire szerteágazó volt a programkínálatuk: “A szervezők jó előre leszögezték: a szórakoztatóipari rablógazdálkodást kerülve és erőszak- mentes területként kívánják – a kulturális sokszínűség jegyében – a klubot működtetni. Programjaik széles skálán mozognak: koncertek (népzene, alterock, blues…) színházi produkciók, kiállítások, különböző fórumok (pl. drog- és AIDS prevenciós programsorozatok), költői estek, előadások, alternatív diszkók, fesztiválok (Fegyvertelen Erők Napja, Kelet-Európai Napok, Tolerancia Napok, AIDS elleni világnap), környezetvédők ifjúsági köre, filmvetítések, roma- és főiskolás rendezvények.” Forrás: 1997. szeptember: Más-klub – Eger A rendkívül sikeres klub 2011. szeptember 22-én zárt be végleg, de az emléke máig sokakban élénken él. Forrás: Heves Megyei Hírlap 2011. szeptember 22.: Tizenhat év után szűnik meg az egri EGAL Klub A klub történetét feldolgozó képes könyv kölcsönözhető Központi Könyvtárunkban. Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz
Faültetés és kertcsinosítás a Bródyban
Faültetés és kertcsinosítás a Bródyban A Nemzeti Faültetés Napja közös cselekvésre invitáló akciónap, amely 2024. április 22-én volt először, és idén is megrendezték 2025. március 1-jén. A lényege, hogy ültess fát! A program keretében ingyenesen lehetett igényelni facsemetéket, amelyeket könyvtárunk munkatársai otthonaikban ültettek el. Ehhez kapcsolódóan zöld könyvtár lévén, és a tavasz érkeztével a könyvtár kertecskéjét is megújítottuk: vágtunk, ástunk, kivettünk, betettünk, ültettünk, szebbé varázsoltunk. Előkerültek a zsebásók és zsebgereblyék is! Reményeink szerint a még fiatal orgonák hamarosan a hozzánk látogatókat is megörvendeztetik illatukkal és árnyékukkal. Fogadják szeretettel képes összefoglalónkat, amely egyben tavaszköszöntő is könyvtárunk részéről. Központi Könyvtár
„Egy mondat és sok kérdés” 5. rész
„Egy mondat és sok kérdés” 5. rész Tudtad, hogy a Pesti Hírlap már az újságos változat közlése előtt egy komoly országos reklámkampányt indított, bevonva ebbe a megyei, városi lapokat? A “Legjobban értesült lap” címet – talán nem meglepetés – mégis a Hevesvármegyei Hírlapnak adományozhatjuk, mert ők már 1899. májusában írtak Gárdonyi új regényéről. A Légrády Testvérek Kiadóhivatala bízott “Az egri csillagok” sikerében, de mindezt megtámogatták egy önálló reklámkampánnyal is, már az újságos verzió megjelenésének idején. A Pesti Hírlap az újságban rendre leközölt önreklám mellett arra is figyelt, hogy már az első részek megjelenése előtt kiküldjön a vidéki nagyobb újságoknak egy ismertetőt úgy az újságról, mint az új magyar történelmi regényről. Az ARCANUM újságok oldalait böngészve ez jól követhető. A Nagybánya és Vidéke például már az első rész megjelenésének napján, vagyis 1899. december 24-én leközölte “Az egri csillagok” kapcsán a Pesti Hírlaptól kapott hírt. Aztán mindez lavinaszerűen végigment az országon: Miskolci Szabadság, Bereg, Szamos, Ung, Váci Hírlap, Székely Nemzet, stb. majd az utolsó részek előtt, 1900. március végétől (Esztergom és Vidéke, Pápai Lapok, Somogy, Tolnavármegye, Magyar Szemle, Pécsi Napló, stb.) ismét, de azzal a kiegészítéssel, hogy hamarosan könyv alakban is olvasható lesz a történet. Visszatérve még “Az egri csillagok” beharangozókra, a Hevesvármegyei Hírlapé (micsoda meglepetés 😀) az abszolút első hely a tájékoztatást illetően. Jóval az első újságos megjelenés előtt, az 1899. május 14-i számában arról írt, hogy “Gárdonyi Géza, ki már több mint egy éve állandóan városunkban lakik, most egy nagyszabású történelmi regényen dolgozik, mely Eger városának a török uralom alatt lefolyó történetéből lesz mentve. A regény „Egri csillagok“ czimet fog viselni. A kiváló iró már régóta nagy tanulmányokkal készül e mű megírására, mely reánk, egriekre különös becscsel fog bírni. A török szokások, népélet, viselet megismerése végett Gárdonyi Konstantinápolyba utazott, a hol néhány hetet fog tölteni. A regény ez év őszén jelenik meg a könyvpiaczon.” Ez utóbbi jóslat átcsúszott 1901-re, az viszont érdekes, hogy ők a névelő nélküli címet használták már 1899-ben… Hozzáférés kérése az adatbázisokhoz
Peti és az elfelejtett wifi jelszó – Családi kódfejtő kaland
Peti és az elfelejtett wifi jelszó – Családi kódfejtő kaland Keress, nyomozz, játssz! – Vetélkedő családoknak, baráti társaságoknak Peti szülei a nyári tábor alatt megváltoztatták a wifi jelszót, aminek megfejtésére a könyvtárba küldték őt egy kalandos rejtvényfejtésre. Kíváncsiak vagytok, sikerült-e Petinek megfejtenie a kódot? Tegyétek próbára magatokat is! Járd be a könyvtár rejtett zugait, hogy kitaláld Petinek az elfelejtett wifi jelszót! Hozd magaddal a kreativitásod, a logikádat hogy rátalálj a megérdemelt jutalomra. Toborozz csapatot, minden korosztályra vár egy feladat! Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár, földszint – Eger, Kossuth L. u. 16.Időpont: 2025. március 21., 16.30-18.00 óra között Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött! Regisztrációs űrlap: https://forms.gle/sH7SKNoh2wZDs6ar6 Központi Könyvtár