Sorozatunk szeptemberi száma a szürethez kapcsolódik. A régió három borvidéke – a Mátrai, az Egri és a Bükki – ezer szállal kapcsolódott és kapcsolódik ma is egymáshoz. Itt egyaránt termesztenek vörös és fehér fajtájú szőlőket, hiszen a talajszerkezet is változatos a tufától a vulkáni eredetűig. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra tekint vissza ezeken a területeken.

A 2. világháború utáni központosításnak köszönhetően a három borvidék területén egy nagy és önálló borforgalmi vállalat, majd pincegazdaság jött létre, melynek központja sokáig, egészen 1962-ig különböző elnevezések alatt Gyöngyösön volt.

Innentől Egerből, az új központból intézték a régió ügyeit. Ennek az időszaknak, az 1970-es éveknek állít emléket ez a boros (italos) címke gyűjtemény. Segítségükkel a korszak mátraaljai, bükkaljai és egri borvidékére kalauzoljuk el Önöket. Ha “szóra bírjuk őket”, akkor sok érdekességet megtudhatunk. Például arról, milyen elnevezés alatt jelentek meg az egyes borok a hazai és a nemzetközi piacon, milyen dűlőszelektált vécsi bort palackoztak, mikor jelent meg az Eger csillaga – nem Egri csillag! – a boltok polcain és Verpeléten még kóser borokat is előállítottak abban az időben. Ehhez az 1970-es években kiadott Eger-Gyöngyösvidéki Pincegazdaság (a későbbi Egervin jogelődje) által kiadott hivatalos címkegyűjteményt vesszük alapul.

A beazonosításban egy ritka és kevés példányszámban megjelent könyv is a segítségünkre van. A helyismereti gyűjteményünkben megtalálható Szabó Tamás: Volt egyszer egy Pincegazdaság című 2024-ben megjelent, 352 oldalas kiadványa az eddigi egyetlen olyan mű, ami a témát – a boroscímkéken keresztül is – átfogóan mutatja be. 

Itt és most csak ízelítőként mutatunk be néhány címkét. A többit helyben, 2026. október 8-tól a Bródy Szalonban felállított kiállításon, ahol további érdekességekkel is szolgálhatunk. Érdemes lesz eljönni a 17 órás megnyitóra!