Tudtad, hogy amikor ma kézbe veszel egy újonnan megjelent Egri csillagok könyvet, az olyan, mintha az 1913-as, 4. kiadást olvasnád? Ez nem mindig volt így…

Sorozatunk 14. részében már említettük a szövegeit folyton javító Gárdonyit, ami minden művére igaz volt. Ennek köszönhetően a negyedik, 1913-ban kiadott Egri csillagok kiadást tekintik az irodalomtörténészek az utolsó olyan verziónak, ami csak és kizárólag Gárdonyi Géza javításait tartalmazza. Érdekes, hogy halála után is – például az 1923-as ötödik kiadásban – folytatódott a változtatások sora, de ezeknek csak egy része készülhetett az író korábbi jegyzetei alapján. 1945-ig, vagyis a „Dante-dömping” (Dante Kiadó, 1926-45) idejében is a többség fiának, Józsefnek tulajdonítható, majd a szocializmus kezdeti időszakában, az 50-es években az akkori kurzusnak és ideológiai iránynak megfelelő csonkítások, átírások és beszúrások már az éber cenzorok jóvoltából történtek. 

Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulóján, 1963-ban a Szépirodalmi Kiadó jóvoltából (Lásd: az 1963-as kiadás borítója) visszatértünk az utolsó, hitelesnek mondott, 1913-ban megjelent változathoz. Azóta – néhány kivételtől eltekintve, de ezeket jelzik is a könyvekben – ezt a verziót olvassuk a különböző kiadásoknál. 

Turay Zoltán