"Egy mondat és sok kérdés" 3. rész
Tudtad, hogy a könyves megjelenést megelőzően – a kor szokásainak megfelelően – a regényt a Pesti Hírlapban először folytatásokban közölték 1899. december 24. és 1900. április 21. között?
A Légrády Testvérek – Károly és Tivadar – kiadóhivatala és a Pesti Hírlap jó választás volt a könyves kiadás előtti újságos verzió megjelentetésére, ami abban az időben bevett szokás volt irodalmi körökben.
Légrády Károly (1834-1903)
Az 1879-ben indult független lap a századfordulóra átlépte a 35 ezres példányszámot. Már a kezdetektől rendszeresen megjelentek kisebb regények, novellák az újságban. Gárdonyi előtt és után olyan írók, mint például Émile Zola, Alexandre Dumas, Dosztojevszkij, Charles Dickens, Guy Maupassant, Mark Twain vagy éppen Verne Gyula egyes művei is nemegyszer sorozatként itt debütáltak a magyar olvasók előtt. Ezek az írások 1880. július 2-tól kezdve a Regény-csarnok rovatban jelentek meg, általában egy oldalon, három hasábban. Az újdonságokat már jó előre beharangozták, utána pedig általában fél évvel később kijött könyvben is. Egy-egy népszerűbb írást kivonatos formában is megjelentették, ha valaki lemaradt az első részekről.
Érdekesség, hogy a szokásokkal ellentétben az 1899. december 24-i karácsonyi számban még ment az előző sorozat (Boleszláv Mihajlovics Markevics: Lina hercegnő) is, amikor – jó érzékkel – el-, illetve ráindították Az egri csillagokat. Így a Regény-csarnok a szokásoktól eltérően ekkor két folytatásos sorozattal ment, ahogy azt a címlapon is jelezték.
A Pesti Hírlap expediálásáról és a háttérmunkálatokról szóló cikk olvasható az Arcanum Újságokban.
Ha valaki mai fejjel “nem tudja hová tenni” B. M. Markevicset (Болеслав Михайлович Маркевич, 1822-1884), az nem a véletlen műve. Az 1800-as évek második felének konzervatív orosz írói közé tartozott. Főleg a Moszkovszkije Vjedomosztyi (Moszkvai hirek) és a Russzkij Vjesztnyik (Orosz híradó) című újságokban írt. Innen is vett át írásokat a Pesti Hírlap. Ez egyben jó példa arra, hogy a ma ismert nagy nevek mellett nagyon sok, a mai olvasónak ismeretlenül hangzó – akkoriban ismert – író műveit is el lehet ezekben a régi újságokban olvasni. Ekkor mindent, vagyis a külföldi írók nevét is “magyarították”, ezért ne lepődj meg, ha Dumas Sándor, Boussenard Lajos, Dickens Károly, Montépin Xavér, Dosztojevszki Tivadar, stb. neve, mint szerző tűnik fel egy-egy írásnál.
Turay Zoltán