Az Agria irodalmi lapot 2007-ben indította az egri önkormányzat, melynek kiadója a Bródy Sándor Megyei Könyvtár lett. Az alapítók célja volt egy olyan irodalmi folyóirat megjelentetése, amely felmutatja a helyi és regionális értékeket, ugyanakkor országos kitekintésű. Az elmúlt több mint másfél évtizedben számos országos és határokon túli programon, rendezvényen volt jelen az Agria. Állandó vendége volt a Partiumi Írótábornak, amelyen például a beregszászi Együtt című lappal tartott közös bemutatót. A kiadvány jóval túllépett a város határain és a határon túli magyar szerzőknek is lehetőséget teremtett a publikálásra.

Az irodalmat ismerő, szerető és nem középiskolás fokon tanító dr. Ködöböcz Gábor egyetemi tanár személyében nagyszerű főszerkesztője akadt az Agriának. A szerzők között pedig sok-sok ismert író, költő, irodalomtörténész, kritikus nevével találkozhattunk, közöttük a főmunkatársként tevékenykedő, Kossuth-díjas Serfőző Simonéval, a mindig csodálatosan verselő Fecske Csabáéval vagy az ugyancsak József Attila-díjas Cs. Varga István irodalomtörténész egyetemi tanáréval. A határon túli magyarság képviselői között pedig a marosszentgyörgyi Baricz Lajos, a marosvásárhelyi Bölöni Domokos, vagy a felvidéki Fellinger Károly nevét említhetnénk sok másé mellett. S az országosan jegyzett írókkal, költőkkel, Baranyi Ferenccel, Bertha Zoltánnal, Sarusi Mihállyal folytathatnánk a sort.

Tizenöt esztendőn keresztül minden évben négy száma jelent meg az Agriának. Az idén viszont két száma is kimaradt lapnak, miután dr. Ködöböcz Gábor főszerkesztő szemének romlása miatt lemondott. Sokan fejezték ki aggodalmukat a kiadvány további sorsát illetően. Hónapokon keresztül kérdéses volt a folytatás, ahogy nyitott volt a főszerkesztői megbízás kérdése is. Aztán 2023. június 28-án Homa Jánost bízták meg a főszerkesztői feladatok ellátásával, aki a most megjelent 62. szám bevezetőjében írja: az Agria továbbra is a kortárs magyar szépirodalmi művek és műelemzések mellett történelmi, művészeti (színház, film, muzsika és képzőművészet), szociológiai, ökológiai, építészeti, politológiai tárgyú esszéket, tanulmányokat és interjúkat is közöl.

A legfrissebb számban nagyrészt a régi szerzői gárda írásai találhatók, de néhány új szerző neve is feltűnik. A Jókán élő Fellinger Károly a 200 éve született Petőfi Sándorra emlékezik. Verseihez Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Orlai Petrich Soma, Munkácsy Mihály egy-egy Petőfi-képe társult. Balogh Ferenc igazgató az egri Főegyházmegyei Könyvtár szépirodalmi különlegességeit mutatja be, Bérczessy András igazgató-főszerkesztő a Szent István Rádió és Televízió kulturális műsoraiba enged bepillantást, Cs. Varga István a Gárdonyi Géza nemrégiben kiadott, pályakezdő regényéről, az Álmodozó szerelemről írt tanulmányt, de olvasható a folyóiratban könyvismertető A pátriárka című kiadványról, mely Pyrker János László egri pátriárka-érsek életének kalandos eseményeit mutatja be. Az Agria exkluzív rovatban  pedig Zentai László Örök értékek, évszázados tradíció a 21. századi felsőoktatásban címmel a Jubileumi tanév előtt álló Eszterházy Károly Katolikus Egyetem közösségéről olvashatnak az érdeklődők. Természetesen most is nagyon sok szép vers került a kiadványba, melyek közül Fecske Csaba egyik gyönyörű műve, a Beletörik szárnya című verse emelkedik ki. Mindenképpen meg kell említeni az Agria e számában megjelent rajzokat, festményeket, fotókat, melyeket Gergely Gábor készítette.

Miután az Agria e száma digitalizált formában jelent meg az interneten, ezért az agriafolyoirat.hu oldalon érhető el a lap.

A korábbi nyomtatott lapszámok megvásárolhatóak a Bródy Sándor Könyvtár információs pultjában (Eger, Kossuth Lajos u. 16.).